A kórházi vagy nosocómiális fertőzés következménye a sepsis (szepszis) köznyelven vérmérgezés.
Az egyre gyakrabban előforduló kórházi fertőzések (nosocomiális fertőzések) a modern egészségügyi ellátás egyik legnagyobb kihívását jelentik. E fertőzések nemcsak az egészségügyi intézményekben kezelt betegek számára jelentenek súlyos kockázatot, hanem az egészségügyi személyzet számára is.
Kórházi, más néven nosocomiális fertőzés olyan fertőzés, amely egy beteg szervezetében a kórházban való kezelés során alakul ki, és amely a felvételét megelőzően még lappangó formában sem volt jelen a szervezetében, utána fertőződik meg.
Kórházi fertőzések kialakulásának okai:
A kórházi környezet különbözik az otthoni környezettől, és a betegek legyengült immunrendszere miatt az egészségügyi intézmények ideális helyszínt biztosítanak a fertőzések gyors terjedésére.
A fertőzésekért különböző mikroorganizmusok/kórokozók a felelősek.
A leggyakoribb kórokozók a következők:
- Baktériumok:
- Staphylococcus aureus (különösen a meticillin-rezisztens törzse, MRSA)
- Escherichia coli
- Pseudomonas aeruginosa
- Clostridium difficile
- Enterococcus faecium (különösen a vancomycin-rezisztens törzse, VRE)
- Vírusok:
- Cytomegalovírus
- Hepatitis B és C vírusok
- Influenza vírus
- Gombák:
- Candida spp.
- Aspergillus spp.
- Paraziták:
- Giardia lamblia
- Entamoeba histolytica
A kórházi fertőzések egyik legsúlyosabb szövődménye a sepsis, köznyelven vérmérgezés.
Olyan kórképről van szó, ahol már a gyulladásos reakciót elindító kórokozó azonosítása előtt meg kell kezdeni a gyógyszeres kezelést (ez általában antibiotikumos kezelés). A kórokozó azonosítását követően lehet célzott, antibiotikummal, illetve gombaellenes szerrel történő kezelésre váltani. A beteg szempontjából nagyon fontos, hogy minél előbb kórházba kerüljön, így megelőzve az életet veszélyeztető állapot kialakulását és javítva a túlélési esélyeket.
De mikor is beszélünk vérmérgezésről?
Sepsis/vérmérgezés
A sepsis a szervezet válaszreakciója egy fertőzésre, amelyet a test gyulladásos válaszának túlzott mértéke jellemez. Ha a fertőzés a véráramba jut, akkor szisztémás gyulladásos válaszreakciót (SIRS) indít el, amely súlyos és életveszélyes állapothoz vezethet.
A vérmérgezés különféle fertőzések szövődményeképpen alakulhat ki. Ezek a fertőzések leggyakrabban bakteriális eredetűek, de vírusos vagy gombás fertőzés is állhat a háttérben.
A fertőzést okozhatja agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, hasi fertőzési gócok, illetve sok vérmérgezéses eset mögött húgyúti fertőzések állnak.
Az is gyakori, hogy elfertőződött sérülés tehető felelőssé a sepsis kialakulásáért. (Ezért fontos, hogy az állatharapással vagy egyéb módon szerzett mély, szúrt, spontán záródó sebeknél gondoljunk a vérmérgezés kialakulásának kockázatára, és gondoskodjunk a seb lehetőleg sebészorvos által történő megnyitásáról és kezeléséről. Az ilyen sérülésekkel mélyebb szövetekbe jutó kórokozók ugyanis a seb korai záródásával, felszaporodhatnak és a véráramba kerülhetnek.)
Sajnos a beteg, kórokozókat a kórházban is elkaphat, amelyek sokszor katéter, infúziós kanül, mentén vagy a bőrön kialakult felfekvéseken át jutnak a véráramba.
Sepsis lefolyása
Sepsis során a véráramba került kórokozók, és azok toxikus anyagcseretermékei kiterjedt immunválaszt váltanak ki. A fertőzésre adott túlzó válasz során lépcsőzetes reakciók indulnak el, amelyek során felszaporodnak a szervezetben a gyulladást, illetve egyéb káros folyamatokat, például véralvadást kiváltó molekulák. Pangás és ödéma alakulhat ki az érintett területeken, melyet a kis erek megnövekvő áteresztő képessége okoz. Oxigéngyökök keletkeznek, amik miatt szövetkárosító hatású és keringési problémák alakulnak ki, amelyek a szövetek egy részében oxigénhiányos állapothoz vezethetnek.
A vérmérgezés különféle fertőzések szövődményeképpen alakulhat ki. Ezek a fertőzések leggyakrabban bakteriális eredetűek, de vírusos vagy gombás fertőzés is állhat a háttérben. A fertőzést okozhatja agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, hasi fertőzési gócok, illetve sok vérmérgezéses eset mögött húgyúti fertőzések állnak.
A betegség előrehaladott stádiumát súlyos septikus sokknak nevezzük.
A súlyos sepsis során a vérmérgezést okozó alapbetegségen túl legalább egy további szerv érintett, a septikus sokk során pedig felborul a keringés: illetve immár több szerv működési zavara is kialakul. A kóros immunfolyamatok az idővel egyre több szervet és szervrendszert érintenek, mely komoly akár végzetes szövődményekkel járhat.
A sepsis kialakulásáért például az alábbi kórokozók, felelősek.
- E. coli,
- Staphylococcus aureus,
- Pseudomonas aeruginosa
Sespsis tünetei különbözőek lehetnek:
A vérmérgezés tünetei nagyban függnek a fertőzés eredetétől, illetve a betegség stádiumától.
- Elfertőződött seb esetén gyulladás,seb körüli vörösség,duzzanat jellemző.
- A külső sérülés okozta bakteriális fertőzés átterjedhet a nyirokerekre, amely tipikusan vörös csíkok („vérmérgezés csík”) megjelenésével jár.
- Egy idő után láz és hidegrázás jelentkezik; a bőr száraz és forró.
- Ritka esetekben a testhőmérséklet kórosan alacsony; ez a betegség egy nagyon veszélyes formája.
- A betegség előre haladtával megnő a pulzus, csökkenni kezd a vérnyomás, illetve hyperventillál (szaporán veszi a levegőt) a beteg.
- Gyakori a szédülés, bágyadtság, aluszékonyság, kedvetlenség.
- A betegség késői stádiumában zavartság is kialakulhat.
- Súlyos esetekben szervelégtelenség, például a vesék vagy a szív működésének leállása.
- Idős korban gyakori a legyengült immunrendszer, ezért náluk a betegség gyakran nem jár lázzal.
- Gyermekek, illetve csecsemők esetén pedig tipikus tünetek lehetnek a szédülés, zihálás, az elfehéredett, márványozott bőr, a láz (38°C) vagy nagyon alacsony testhőmérséklet (36 °C), illetve a folyamatos hányás, étvágytalanság, bágyadtság, aluszékonyság és kedvtelenség.
Diagnózis:
Az alapos fizikális kivizsgálás és a létfontosságú élettani funkciók folyamatos figyelemmel követése mellett laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek a fertőzés jellegének meghatározásához.
Az intenzív terápiát igénylő esetekben már a tünetek és a létfontosságú légzési és keringési funkciók változása által alkotott klinikai kép mellett felállítható a diagnózis.
A kórokozó azonosítása mikrobiológiai vizsgálattal végezhető el. Ehhez vérből történő mintavételre van szükség, amit először a gyógyszeres terápia megkezdése előtt, majd pedig a kezelés alatt többször, ismételten vesznek le. A kórokozó kimutatása laboratóriumi körülmények között, tenyésztéssel lehetséges, ami időigényes folyamat.
- haemocultura, amely kimutatja a kórokozót a vérben.
- szervfunkciók vizsgálata: vesefunkciós tesztek, májenzimek, illetve a lactát szint mérése, mivel a sepsisben a lactát szint emelkedett.
- CRP (C-reaktív protein) és prokalcitonin szint is segíthet a gyulladásos válasz mérésében.
Kezelés:
Vérmérgezés esetén azonnali kórházi kezelésre van szükség. Súlyos vérmérgezés fennállásakor elsődleges a keringési és a légzési funkció helyreállítása, stabilizálása, ami gyakran intenzív osztályos ellátást igényel.
Ezzel egy időben szükséges a kórokozó ellen ható,
- Antibiotikumok és antivirális szerek alkalmazása:
A kórházi fertőzések kezelésében kulcsszerepet játszanak az antibiotikumok és antivirális szerek, azonban a gyógyszerek kiválasztása szoros orvosi felügyeletet igényel, különösen a rezisztens kórokozók esetében. Vénásan adott antibiotikum, illetve a gombaellenes kezelés mielőbbi megkezdése, amelyek célzottan kezelik a fertőzést - Műtéti beavatkozások:
Súlyos esetekben sebészeti beavatkozások is szükségesek a fertőzés forrásának eltávolítására. - A szepszis kezelése során nagyon fontos ezen felül a fertőzés forrásának (gyulladásos góc, például tályog) feltárása és kezelése, ez ugyanis nagymértékben megnöveli a gyógyulás esélyét.
- Intravenózus folyadékpótlás a vérnyomás fenntartása érdekében.
- Szupportív kezelés, például oxigén és a szervfunkciók támogatása.
Mikor gyanakodhatunk kórházi fertőzésre?
A kórházi fertőzések tipikus jelei közé tartoznak:
- Láz és gyengeség a kezelés után, különösen akkor, ha a beteg állapota nem javul.
- Sebgyulladás vagy fokozódó bőrpír a műtéti területen.
- Bélpanaszok (például hasmenés) antibiotikumos kezelés alatt.
- Légúti tünetek vagy fokozódó köhögés intubált betegek esetén.
Ha egy beteg a kórházba történő felvétele után nem tapasztalt állapotromlást, vagy olyan tünetek jelennek meg, amelyek nem szokványosak az adott kezelési folyamatban, akkor érdemes a kórházi fertőzés lehetőségére is gondolni.
Mi a teendő, ha kórházi fertőzés esetén?
Ha egy beteg kórházi fertőzést kap, az első és legfontosabb lépés a fertőzés felismerése és megfelelő kezelés elindítása.
- Az orvosi csapat felelőssége: a fertőzés gyors felismerése és a megfelelő kezelési protokoll alkalmazása.
- Az egészségügyi intézmény felelőssége: biztosítsa a higiéniai és sterilizálási előírások betartását, valamint hogy felkészítse az orvosi személyzetet a fertőzések felismerésére és kezelésére.
Amennyiben a fertőzés az egészségügyi intézmény hibájából következik be (például higiéniai szabályok megszegéséből), úgy a kórház felelősséget vállalhat. A jogi felelősség kérdését egyes országokban jogi keretek között vizsgálják.
Kórházi fertőzések megelőzése:
- Higiéniai szabályok betartása:
A megfelelő kézhigiénia, sterilizálás és fertőtlenítés kulcsfontosságú a fertőzések megelőzésében. - Antibiotikumok ésszerű alkalmazása:
Az antibiotikumok használatának szigorú szabályozása segíthet megelőzni a rezisztens kórokozók kialakulását. - Beteg elkülönítés/izolálás és kontaktuskorlátozás:
A fertőző betegek elkülönítése, valamint a szoros érintkezés elkerülése csökkenti a fertőzések terjedését. - Oktatás és képzés:
Az egészségügyi dolgozók rendszeres képzése és a fertőzés megelőzési protokollok alkalmazása alapvető.
A jövőbeli kilátások – Kutatások és technikai fejlődés:
A kórházi fertőzések elleni küzdelem folyamatos fejlesztést és szoros együttműködést igényel az egészségügyi intézmények, a kormányzat és a lakosság részéről. Az új kutatások és technológiai fejlődés segíthet csökkenteni a fertőzések előfordulását.
A kórházi fertőzések megelőzésére és kezelésére irányuló kutatások folyamatosan zajlanak. Néhány ígéretes terület:
- Új antibiotikumok és anti-mikrobiális szerek: Különösen a rezisztens törzsek, mint az MRSA és a VRE ellen.
- Kórházi fertőzés megelőzési technológiák: Automatizált fertőtlenítő rendszerek és UV-fény alkalmazása a kórházi eszközök és helyiségek sterilizálására.
- Vakcinák fejlesztése: Az új vakcinák segíthetnek megelőzni a súlyos fertőzéseket, például a Clostridium difficile vagy a Staphylococcus aureus által okozott fertőzéseket.
- Molekuláris diagnosztika: Az új gyors tesztelési módszerek segítenek az antibiotikum-rezisztens kórokozók gyors azonosításában.
A weboldalon megjelent információk nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, minden eseten kérje orvosa szakvéleményét.
Forrás:
- https://www.cdc.gov – Centers for Disease Control and Prevention (CDC):
- https://www.who.int – World Health Organization (WHO):
- Kórházi fertőzések megelőzése és kezelése: Útmutató orvosoknak és egészségügyi szakembereknek – Magyarország, helyi orvosi szakirodalom
Szerző: Laskay Barbara – Felnőtt szakápoló
Létrehozva: 2025. április.09.
Az oldalon található tartalmak hitelességéért a Birillo Zoo Kft –Birillo Angel Otthoni Szakápolás – Betegellátás Szolgáltatást ügyvezetője: Laskay Barbara felel.
