Betegek jogai és kötelezettségei az egészségügyi ellátásban
2. rész
Az első részben a z egészségügyi ellátásban a betegek kötelezettségeiről lehetett olvasni, melyet most részletesen a betegek jogaival folytatjuk…..
Az egészségügyi ellátás során kivétel nélkül mindenkinek vannak kötelezettségei és egyben, mindenkit megilletnek a betegjogok.
- Egészségügyi ellátáshoz való jog
- Minden betegnek joga van az egészségügyi ellátáshoz amennyiben azt egészségügyi állapota indokolja. Az egészségügyi ellátáshoz való jog az életmentő, súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátás, fájdalomcsillapítás és szenvedések csökkentése.
- Az ellátásnak a beteg egészségügyi állapotának megfelelő ellátási szinten folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelően. Ezt az alapellátás keretein belül járó- vagy fekvőbeteg-ellátásban kell biztosítani a szakmai etikai szabályok, irányelvek betartása mellett.
- A betegnek joga van a szabad orvosválasztáshoz: – az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató – ha jogszabály kivételt nem tesz – és a választott orvos egyetértésével az ellátó orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. A betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.
Az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható.
- A beteg kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban.
- Ha egy adott egészségügyi szolgáltatónál a beteg nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.
- A beteg egészségügyi ellátás várólistára helyezése külön jogszabályban (287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól és 45/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről) meghatározott esetben és módon lehetséges.
A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.
- Emberi méltósághoz való jog
- Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el. Megilleti, az udvarias bánásmód és csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
- A betegen – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható.
A beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. Ezen módszerek vagy eljárások alkalmazását – ha e törvény kivételt nem tesz – a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, – amennyiben ez nem lehetséges az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül – rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában – kivételesen indokolt esetben – ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni.
Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni.
- Minden betegnek joga van a saját ruháit és személyes tárgyait használni.
- Kapcsolattartás joga
- Beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek szabályait a fekvőbeteg intézet határozza meg a jogok korlátozása nélkül.
- A betegnek a gyógykezelés ideje alatt hozzátartozóival és más személyekkel is joga van kapcsolatot tartani és látogatókat fogadni vagy akár kizárni.
- A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.
- Kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
- Szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
- A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.
- Súlyos állapotú – állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, pszichés krízishelyzetben lévő, hosszú távú fekvőbeteg-ellátást igényel vagy haldokló – betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon a látogatási időn túl is. A segítő személy kizárólag nagykorú személy lehet, aki az ápolt beteg benntartózkodása ideje alatt tartózkodhat a beteg mellett, amennyiben az egészségügyi szolgáltató infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teszik.
- Tájékoztatáshoz való jogot
A beteget minden esetben, külön kérés nélkül részletesen és érthető módon (orvosi szakkifejezések nélkül) tájékoztatnia kell az alábbiakról:
- a rá vonatkozó személyes adatok kezelésérről
- egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is
- a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról
- a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól
- a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól
- döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében
- a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről
- az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről
- további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról
- mire számíthat, mi a betegség lefolyása, mik a kilátások
- milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat javasolnak és miért
- milyen kockázatai vannak a beavatkozásoknak, illetve annak, ha visszautasítják beavatkozást, kezelést
- mire lehet számítani a beavatkozások, kezelések következményeként
- milyen másfajta gyógymódok jöhetnek szóba
- a kezelésével kapcsolatban a beteg jogosult dönteni
Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget – amennyiben állapota lehetővé teszi – arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.
A betegnek joga van kérdezni, amire a kezelőorvosnak válaszolnia kell!
Valahányszor új helyzet áll elő a kezelés során, például újabb beavatkozásra van szükség, az erre vonatkozó információkat is meg kell osztani a beteggel. A beteg dönthet úgy is, hogy az állapotáról és betegségérről nem kér további információkat, esetleg teljesen lemond a tájékoztatásról. Ugyanakkor a betegnek jogában áll megnevezni azt a személyt, akit helyette tájékoztatnak.
A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.
A tájékoztatás jogát a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.
Amennyiben úgy érzi, hogy jogai sérültek, minden esetben keresse fel az egészségügyi szolgáltató
beteg jogi képviselőjét.
Cikkünk folytatódik…………….
Szerző: Laskay Barbara – Felnőtt szakápoló
Létrehozva: 2024. február 16.
Az oldalon található tartalmak hitelességéért a Birillo Zoo Kft –Birillo Angel Otthoni Szakápolás – Betegellátás Szolgáltatást ügyvezetője: Laskay Barbara felel.
A weboldalon megjelent információk nem helyettesítik a törvényi előírásokat, jogsérelem esetén keresse fel a szolgáltató betegjogi képviselőjét.
Forrás:
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- egeszsegvonal.gov.hu
- tasz.hu/jogok-az-egeszsegugyben
- 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól
- 45/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről