Betegek jogai és kötelezettségei az egészségügyi ellátásban
3. rész
Folytatjuk a egészségügyi ellátásban a betegek jogainak kifejtését…..
Az egészségügyi ellátás során kivétel nélkül mindenkinek vannak kötelezettségei és egyben, mindenkit megilletnek a betegjogok.
- Önrendelkezéshez való jog
A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható ez a jog.
- Az orvos csak a beteg beleegyezésével végezhet el vizsgálatokat beavatkozásokat
- Egyszerűbb vizsgálatokhoz/beavatkozásokhoz elegendő a beteg szóbeli hozzájárulása,
- Invazív beavatkozásokhoz, önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.
- A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.
- Cselekvőképes beteg előzetesen tett jognyilatkozatával megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés és visszautasítás jogát gyakorolni.
- Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs helyettes nyilatkozatra jogosult személy, akkor a törvény által meghatározott sorrend érvényesül a jog gyakorlására:
- törvényes képviselő
- közös háztartásban élő házastárs/élettárs
- gyermek
- szülő
- testvér
- nagyszülő
- unoka
Egészségügyi beavatkozáshoz beleegyezés nem szükséges az alábbi esetben:
- beteg közvetlen életveszélyben van
- beavatkozás elmaradása mások testi épségét, egészségét veszélyezteti
- helyettes joggyakorló beleegyezése késedelemmel jár, ez pedig a késedelmes beavatkozás miatt a beteg egészségének súlyos vagy maradandó károsodásához vezethet
- beteg testébe behatoló beavatkozás közben szükségessé válik a műtét kiterjesztése – a kialakult állapot sürgős szükségnek minősíthető
- Ellátás visszautasításának jogát
Minden cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Lehetőség szerin fel kell tárni az ellátás elutasítás okát, hogy mi vezérli a kezelés visszautasítására és szükséges tájékoztatni, a kezelés elutasításának következményeiről. Meg kell próbálni a döntésének megváltoztatását, de kikényszeríteni nem szabad.
Ez a jog nem illeti meg a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteget.
- A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.
- A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása csak a törvény szerinti alaki előírások betartásával történhet. A visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a törvény szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.
- A beteg nem utasíthatja vissza az életmentő vagy életfenntartó beavatkozást, ha várandós és előreláthatóan képes a gyermek kihordására.
Kiskorú esetében a háziorvosi, házi-gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás sem utasítható vissza.
A visszautasítási jognyilatkozat alaki kötöttség nélkül bármikor visszavonható.
Cselekvőképes személy közokiratban – a későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére- előre rendelkezhet az ellátás visszautasításáról, illetve a helyettes joggyakorlóról. Ezt élő végrendeletnek hívják.
- Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
Az egészségügyi intézmények, szolgáltatók, nyilvántartják a betegeik adatait, a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos dokumentumokat.
- A törvény jogot biztosít a betegnek arra, hogy a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerhesse (leletek, röntgenfelvételek, írásos orvosi vélemények, stb.) Nem csak szóbeli tájékoztatást kérhet kezelő orvosától, de kérheti, hogy az adatait tartalmazó dokumentumokat is megnézhesse.
Beteg az alábbi dokumentumokra jogosult:
- zárójelentés – fekvőbeteg –gyógyintézetből történő távozáskor
- ambuláns ellátási lap – járóbeteg-szakellátási tevékenység befejeztével
- adatkezelési tájékoztatás a gyógykezelésével összefüggő adatok kezelésével kapcsolatosan
- beteg saját magára vonatkozó egészségügyi adatok megismerésére
- Az egészségügyi dokumentáció egyes részeiről, akár annak egészéről is másolatot kérhet vagy készíthet, akár le is fényképezheti. Másolat az első alkalommal ingyenes, minden további esetben annak költségeit a betegnek kell kifizetni, ezért nem árt azokról előre tájékoztatást kérni. A másolás díja azonban nem lehet a szokásos áraknál lényegesen magasabb.
- Beteg halála után a törvényes képviselő, közeli hozzátartozója, örököse jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni.
- A beteg életében illetve halálát követően a házastárs, egyenes ágbeli rokonok, testvérek, valamint élettárs akkor is jogosult az egészségügyi adatok megismerésére, ha az egészségügyi adatra a felsorolt személyek, leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása a cél és az egészségügyi adat más módon nem ismerhet meg vagy az arra való következtetés nem lehetséges.
- Pszichiátriai betegek esetében az egészségügyről szóló törvény kivételesen lehetőséget ad a dokumentáció megismeréséhez való jog orvos általi korlátozására, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a dokumentáció megismerése a beteg gyógyulását veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené. A korlátozásról a betegjogi képviselőt és a beteg törvényes hozzátartozóját, képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér –EESZT- által elektronikusan kezelt egészségügyi dokumentáció vonatkoztatásában az EESZT oldalán is gyakorolható.
- Orvosi titoktartáshoz való jog
Az orvosok és valamennyi egészségügyi dolgozó köteles bizalmasan kezelni a betegekkel kapcsolatos információkat. Orvosi titoknak számít minden, ami a megbetegedéssel, a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos.
- A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott információkat, különösképpen a beteg egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat a vonatkozó jogszabályok szerint kezeljék.
- Betegnek joga van:
- eldönteni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.
- vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik
- vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen
- megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról
Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt a törvény elrendeli vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.
- Intézmény elhagyásának joga
A betegnek joga van az egészségügyi intézményt bármikor elhagyni, ha azzal nem veszélyezteti mások egészségét. Ez a jog csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozható.
- A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak be kell jelentenii, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti.
- Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a törvényes képviselőt
- Amikor a távozásra azért kerül sor, mert a beteg gyógykezelése véget ért, a kórháznak a beteget erről előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával az elbocsátást megelőzően.
- Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú beteg esetén a megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni. Amennyiben a betegnek a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van és annak feltüntetését az egészségügyi dokumentációban kérte, a gyógyintézet elhagyásának tényéről a törvényes hozzátartozót/képviselőt értesíteni kell.
- Cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – a törvényes képviselő egyetértésével bocsájtható el az intézményből.
A betegek jogairól és kötelezettségeiről az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvényben olvashat, de tájékoztatást kérhet az egészségügyi szolgáltatótól és a területileg illetékes betegjogi képviselőtől.
Amennyiben úgy érzi, hogy jogai sérültek, minden esetben keresse fel az egészségügyi szolgáltató
betegjogi képviselőjét.
Cikkünk folytatódik…….
Szerző: Laskay Barbara – Felnőtt szakápoló
Létrehozva: 2024. február 23.
Az oldalon található tartalmak hitelességéért a Birillo Zoo Kft –Birillo Angel Otthoni Szakápolás – Betegellátás Szolgáltatást ügyvezetője: Laskay Barbara felel.
A weboldalon megjelent információk nem helyettesítik a törvényi előírásokat, jogsérelem esetén keresse fel a szolgáltató betegjogi képviselőjét.
Forrás:
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- egeszsegvonal.gov.hu
- tasz.hu/jogok-az-egeszsegugyben
- 287/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól
- 45/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről