A szezonális affektív zavar (seasonal affetive disorder-SAD) köznyelven szezonális depresszió hátterének megértéséhez fontos figyelembe venni az összetett biológiai, pszichés mechanizmusokat és a környezet szerepét. A SAD egyik legjobb példája a közvetlen környezeti faktorok emberre gyakorolt összetett pszicho – fiziológiai hatásnak. Mivel a SAD-ben bizonyos évszakokhoz kötötten jelennek meg a depressziós epizódok.
Betegségként még éppen nem diagnosztizálható (küszöb alatti) tüneteket nevezzük szezonális affektív zavarnak.
Alapvetően téli és nyári depressziót különböztetünk meg, mely zavaroknak a kialakulásához összetett biológiai és pszichés mechanizmusok azonosíthatók, a betegségek központjában ugyanakkor az évszakok változása áll. A különböző környezeti faktorokra a szervezet különböző mértékben reagál, szinte a mérhetetlentől egészen az extrém szélsőséges, betegség formájában megjelenő tünetekig terjedhet. Ebben az esetben a szezonalitásra való érzékenységről beszélünk.
Kasper és munkatársai már 1989-ben végzett vizsgálatában kimutatta, hogy a résztvevők 92%-nál találtak valamilyen szezonális érzékenységet, ingadozást a hangulatban és/vagy a szomatikus (idegrendszeri – testi) tünetekben.
A mérsékelt övben a téli típus gyakoribb, mellyel számtalan vizsgálat foglalkozik, míg a ritkább nyári depresszióval kapcsolatban sokkal kevesebb tanulmány születik.
A téli szezonális depresszió kialakulásának hátterét vizsgáló kutatások több elméletre irányulnak, melynek középpontjában a melatonint , a fázis eltolódást és az úgynevezett neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok vagy kémiai hírvivő molekulák), mint szeratonin, dopamin, noradrenalin eltérései illetve a D3 vitaminhiány áll.
A téli típusú szezonális affektív zavar esetében a tünetek 65-85%-ban megegyeznek a betegségként diagnosztizált DSM-IV szerinti atípusos depresszió tüneteivel.
Megnövekedett alvás
Fokozott szénhidrát bevitel miatti súlygyarapodás
Aktivitás szint csökkenése
Cirkadián ritmus zavar- Melatonin elmélet
Az emlősökben melatonin közrejátszik a téli álomban, az aktivitásszint és a reprodukciós ciklus szabályozásában. Amint az ősz és tél során egyre hosszabbra nyúlnak az éjszakák így fokozódik a melatonin szint. Csökken a szervezetünk aktivitása. Tavasszal és nyáron a nappalok hosszabbodásával pedig a melatonin elválasztás csökken, a szervezet energia szintje emelkedik.
Cirkadián fáziseltolódás elmélet –Lewy és munkatársai (1987) szerint a téli depresszió a szervezet 24 órás alvás ébrenlét ciklusában bekövetkező zavar, mely szerint felborul a szervezet megszokott működési ritmusa. A késői hajnalosodás és a rövidebb nappal épp úgy megzavarja a testünk működési ciklusát, mintha időzónákat repülne át az ember (jet lag). Lewy 2002
Azonban, míg a jet lag-nél néhány napon belül visszaáll a szervezet működése, és a napi ritmus szinkronba kerül a napszakokkal, addig az évszakhoz kötött hangulatzavarok esetében az alkalmazkodás hónapokat vesz igénybe. A jet lag keletről- nyugatra vagy nyugatról- keletre repülés során alakulhat ki.
A téli depresszióban szenvedőknél a cirkadián ritmus késleltetett fázisú, ezért a reggeli fényterápiás kezelés sokkal hatékonyabb, mint az esti, ugyanis a reggeli fény segít visszaállítani a szervezet melatonin termelését a normális időintervallumban, míg az esti további eltolódást okozhat a cirkadián ritmusban. A napközbeni fényterápiás kezelésnek nincs hatása.
A szezonális affektív zavar kezelésében alkalmazott terápiák:
- Fényterápia – a téli depresszió leghatékonyabb és legtöbbet használt természetes kezelési módszere.
Naponta (reggeli órákban) legalább 2-3 órán át tartó 2500 luxos vagy napi fél órán át tartó 10000luxos, (egy erősen megvilágított szoba 400-500 lux) fehér, fluoreszcens megvilágítás szükséges a hatékonyság elérése érdekében több héten keresztül. Javasolt tavaszig alkalmazni a terápiát. A fényterápiának is lehetnek mellékhatásai, mint fejfájás, émelygés, hányinger, homályos látás
- Farmakoterápia – A szezonális affektív zavar kezelésében a leggyakrabban alkalmazott gyógyszeres terápia
- Kognitív- viselkedés terápia
- Pszichoterápia
- Melatonin,
- D3 vitaminpótlás
- Testmozgás
- Levegő negatív ionizálása
Amennyiben szezonális affektív zavar – depresszió tüneteit észleli és problémát okoznak, érdemes szakember segítségét kérni.
A weboldalon megjelent információk nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, látogasson el orvosához.
Hivatkozások/forrás:
https://egeszsegvonal.gov.hu/s-sz/1341-szezonalis-depresszio.html
Szerző: Laskay Barbara – Felnőtt szakápoló Létrehozva: 2023. február 23.
Az oldalon található tartalmak hitelességéért a Birillo Zoo Kft –Birillo Angel Otthoni Szakápolás – Betegellátás Szolgáltatást ügyvezetője: Laskay Barbara felel.