Betegek jogai és kötelezettségei az egészségügyi ellátásban
4. rész– Betegjogok érvényesítése
Az előző részekben kifejtettük az egészségügyi ellátásban résztvevő betegek kötelezettségeit és jogait, mely cikksorozatunkat a betegek jogainak érvényesítésével zárunk…..
Az egészségügyi ellátás során kivétel nélkül mindenkinek vannak kötelezettségei és egyben, mindenkit megilletnek a betegjogok.
Beteg jogainak érvényesítése:
Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget – egészségi állapotától függően – a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is.
- A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál szóban, írásban panaszt tenni
- Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni.
- A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a panasz kivizsgálása érdekében – a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervhez és más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni
- A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.
- A panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni.
- A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában:
- segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
- segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
- a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál
- képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
Beteg jogi sérelem esetén az alábbi lehetőségeink vannak panaszra
- kórházi osztály vagy az intézmény vezetője – a konfliktusok nagy része személyes egyeztetéssel elsimítható
- betegjogi panaszt benyújtása – rendszerszintű probléma esetén, szeretnénk felhívni a figyelmet. Az intézmény vezetőjének vagy fenntartójának szükséges a panasz írásbeli eljuttatása. – A címzett köteles kivizsgálni, és az eredményről értesíteni. A panasz ritkán vezet konkrét eredményre.
- betegjogi képviselő
- hatóságnak küldött panasz – az illetékes népegészségügyi hatósághoz kell fordulni panasz esetén. Kórházak esetén a Nemzeti Népegészségügyi Központ az illetékes hatóság, önkormányzati fenntartású rendelőintézeteknél a kormányhivatal népegészségügyi osztálya. – Ezeket a panaszokat alaposan kivizsgálják. Noha közvetlen következménye ennek sem várható, a vizsgálat eredménye felhasználható lehet egy későbbi eljárásban bizonyítékként.
- műhibaper – ha az ellátás során olyan sérelem éri, ami pénzben is kifejezhető károsodást jelent, műhibaper indítására van lehetőség – azt vizsgálják, hogy milyen mértékű a károsodás, és hogy az az orvosi ellátás eredményeképpen jött-e létre. Jogi képviselő szükséges hozzá.
Számos olyan ügyvéd van, aki sikerdíjas rendszerben dolgozik, vagyis nem kér előre pénzt, csak a megnyert kártérítési összeg előre meghatározott százalékát. Így azok is bele tudnak vágni egy ilyen perbe, akiknek nincs elég anyagi forrásuk a költségek előzetes fedezésére.
- A személyiségi jogi per- betegjog sérelem estén személyiségi jogi per kezdeményezhető, amennyiben valamely betegjogunk sérül:
- az ellátáshoz való jog – elküldik a rendelésről vagy nem vizsgálják meg kellő alapossággal
- a tájékoztatáshoz való jog – ha az orvos nem mondja el megfelelően, mi várható az ellátás során vagy milyen lehetőségek közül választhatunk;
- a dokumentáció megismerésének joga – ha nem adják ki a betegdokumentációt, a zárójelentést vagy a leleteket;
- a beleegyezéshez való jog – ha úgy végznek el rajtunk egy beavatkozást, hogy nem kérték a beleegyezésünket, vagy nem tájékoztattak előtte megfelelően;
- a kapcsolattartáshoz való jog – ha nem engedik, hogy szeretteink, barátaink (a szabályok keretei között) mellettünk lehessenek a kórházban;
- a visszautasításhoz való jog – ha nem adnak lehetőséget arra, hogy visszautasítsuk a felajánlott kezelést, beavatkozást; ha nem engedik, hogy elhagyjuk az intézményt;
- az adatvédelem joga – ha betegségünkkel, állapotunkkal kapcsolatos személyes adatainkat mással megosztják, mások számára hozzáférhetővé teszik.
- Rendőrségi feljelentés – Bűncselekmény – olyan súlyos szakmai hiba, ami az egészséget közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, akkor az bűncselekménynek is minősülhet
- Alapvető jogok biztosa (ombudsman) – rendszerszintű jogsértést esetén, ami alapvető emberi jogot érint. Ez az eljárás nem kerül pénzbe, de az ombudsman dönt arról, hogy egyáltalán megindítja-e és hogy mikor folytatja le a vizsgálatot. Az egyéni panaszok, sérelmek orvoslására ez kevésbé alkalmas, de rendszerszintű problémák megoldásához elvezethet.
- Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság – hátrányos megkülönböztetést esetén, vagyis indok nélkül rosszabbul bántak velünk, mint a hozzánk hasonló helyzetű emberekkel, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában működő Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz is fordulhatunk.
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – ingyenes jogi tanácsadást nyújt Jogsegélyszolgálatán keresztül, ahol részletesen tájékoztatunk az adott ügyben igénybe vehető jog-orvoslatokról.
Amennyiben úgy érzi, hogy jogai sérültek, minden esetben keresse fel az egészségügyi szolgáltatót vagy beteg jogi képviselőjét.
Szerző: Laskay Barbara – Felnőtt szakápoló
Létrehozva: 2024. március.3.
Az oldalon található tartalmak hitelességéért a Birillo Zoo Kft –Birillo Angel Otthoni Szakápolás – Betegellátás Szolgáltatást ügyvezetője: Laskay Barbara felel.
A weboldalon megjelent információk nem helyettesítik a törvényi előírásokat, jogsérelem esetén keresse fel a szolgáltató betegjogi képviselőjét.
Forrás:
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- egeszsegvonal.gov.hu
- tasz.hu/jogok-az-egeszsegugyben
- 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól
- 45/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről